ITÉlet

HBR beszélgetés arról, hogy a boldog ember jobban termel-e, és mik a rejtett összefüggések.

HBR beszélgetés arról, hogy a boldog ember jobban termel-e, és mik a rejtett összefüggések.

A HBR egy egész számot (2012 január-február) szentelt a boldogságnak és az elégedett alkalmazottaknak. Ebből egy cikkről írnék, feltehetőleg nem az elsőről.

A tudomány a mosoly mögött egy beszélgetés Daniel Gilbert-tel. Kiemelnék néhány gondolatot:

- A kutatások nagyrészt igazolták az általános vélekedést: a romantikus kapcsolatban élők boldogabbak. Egészséges emberek boldogabbak mint a betegek. Aki templomba jár, az elégedettebb. Gazdag emberek boldogabbak a szegényeknél.

- Amiről viszont kiderült, hogy nem igaz: hogy ezek a dolgok mennyire nem számítanak. Ha valaki új autót vesz, új házba költözik vagy új barátnője van, akkor boldog lesz, de csak egy darabig. Nyerni vagy veszteni sokkal kisebb a hatása a boldogságra, mint gondolnánk. Amikor jó dolog történik, örülünk neki, aztán megyünk tovább. Ha rossz történik, panaszkodunk és kétségbeesünk, de aztán megnyugszunk és továbblépünk. Nagyon kevés tapasztalat tart tovább 3 hónapnál.

- Az emberek nagyon rosszak a boldogság megítélésében. A pozitív eseményektől sokkal nagyobb örömet várnak, mint ami aztán lesz. Ugyanígy a negatív eseményektől jobban félnek, mint amennyire majd aztán ténylegesen boldogtalanná teszi őket.

- Ugyanakkor nagyon jók vagyunk abban, hogy megtaláljuk egy jó dolgot akkor is, ha valami rossz történik velünk. Például ha kirúgnak a munkahelyünkről, akkor nagyon kétségbeesünk, de 5 év múlva visszatekintve már nem fonjuk bánni. A rossz esemény egy új élet, egy új tapasztalat kezdete lesz.

- Az öröm az öröm, mindegy hogy szívből jön vagy mesterkélt. Nincs különbség. Sokan nem szeretik azt, amikor valaki szerepet „játszik”, képmutató vagy ripacs, de a valóságban ez igen jól működik. Az emberek ugyanúgy szeretik a hamis bókokat, mint a valódiakat.

- A statisztikák alapján (és kivételek vannak) a boldogabb emberek kreatívabbak és többet termelnek.

- Az az elképzelés, hogy a túlzottan boldog ember kevésbé hatékony, nincs rá statisztikai bizonyíték.

- A boldogság és az elégedettség nem azt jelenti hogy nem kell csinálni semmi – ha nem kell csinálni semmit az unalmas, és az emberek utálják az unalmat.

- Az emberek akkor a legboldogabbak, amikor megfelelő kihívással kerülnek szembe: valami ami nehéz lesz, de van esélyük teljesíteni.

- Kihívás és fenyegetés nem ugyanaz! Az emberek örömmel fogadják a kihívásokat, de félnek a fenyegetéstől. Például nem ugyanaz: „Legyen kész ez a munka péntekre vagy kirúglak!” illetve „Péntekig kevés az idő és nehéz ezt a munkát befejezni, de meg tudod csinálni, és a csapat szempontjából ez nagyon fontos lenne!”

- Bizonyított tény: a jutalmazás jobban működik, mint a büntetés.

- Ami igazán boldoggá tesz bennünket, az nem a pozitív élmények intenzitása, hanem a mennyisége. Az emberek azt hiszik, nagy dolgokkal tehetik boldoggá az életet, pedig minden nap egy tucat kis apró öröm sokkal többet ér.

- Boldogságra szert tenni ugyanolyan, mint fogyózni. Tudjuk mitől fogyunk le: kevesebbet eszünk és többet mozgunk. Ami nem azt jelenti, hogy sokkal kevesebbet eszünk és sokkal többet sportolunk, hanem azt, hogy ezt rendszeresen csináljuk. Az eredmény idő kérdése, ha minden nap csinálod.

- Klasszikus tanács: hetente kétszer írj le 3 dolgot, amire büszke vagy, és meséld el valakinek.

- Egy 2009 óta tartó kutatásban fény derült arra, hogy az időnk legalább 50%-ában elkalandoznak a gondolataink, és ez kissé rontja a hangulatunkat. Ha rossz dolgokra gondolunk, azzal romlik a hangulatunk, de ha jó dolgokra, az nem igazán javítja. A kutatás alapján azok a boldogabb emberek, akik arra összpontosítanak amit csinálnak.

- Bizonyos munkakörökben az ábrándozás hasznos lehet, ha mértékkel csinálják (különösen kreatív munka során), de általában véve az ábrándozás rontja a hangulatot és csökkenti a produktivitást.

- Menedzserek számára fontos információ, hogy a munkaidő felében a beosztottak nem a munkájukra összpontosítanak, hanem máson rágódnak, tipikusan személyes dolgokon. A menedzser feladata az, hogy az összpontosítást, a fókuszt fenntartsa.

- A munkahelyi elégedettség sokkal inkább függ a napi apróságoktól, mint a nagy dolgoktól. A munkatársakkal való viszonyunktól, milyen projekten dolgozunk éppen, sikerül-e aznap előre haladni valamit – ezek sokkal többet tesznek hozzá az elégedettséghez, mint a magas fizetés vagy a jó pozíció.