Milyen lehetőségei vannak egy magyar leányvállalatnak arra, hogy IT területen innováljon és értéket teremtsen a cégcsoport számára?
Milyen lehetőségei vannak egy magyar leányvállalatnak arra, hogy IT területen innováljon és értéket teremtsen a cégcsoport számára?
A Corporate IT sorozatban eddig szó volt magáról a szervezetről, a méretekről, a szervezeti felépítésről, a globalizációról, a változáskérelemről, a beszállítókról és a leányvállalatokról. Ez utóbbi cikkhez kapcsolódóan nagyon érdekes megjegyzések születtek, amikből most idéznék:
gorcsev: „magyarul cutting edge fejlesztés sohasem lesz az országban, hacsak nem magyar cég lesz valamiben trenddiktáló.”
Roland Hesz: „Magyar cég ritkán trenddiktáló. Pl. a mőltbéli tapasztalat egy cégnél az volt, hogy ha valami jó ötlet született Budapesten azt először elvetették, majd mint bostoni ötletet behozták egy hónappal később. Mert Boston-ban ülnek az okosok :)”
gorcsev: nem értem ezeket. ez mégis miért jó? idő, pénz, erőforrásveszteség. vagy a büszkeségük nem engedi?
A kérdés adott: miért jó ez? Miért van az, hogy mondjuk egy magyar leányvállalatnál kifejlesztenek egy szoftvert, amit lehetne az anyavállalatnál is használni, de nem, inkább központilag kifejlesztik ugyanazt a szoftvert sok-sok munka és pénz ráfordítással.
Mert ezzel az a kicsi lehetőség is elveszik, hogy egy magyar leányvállalatnál dolgozó informatikus elérjen valamit, hogy karriert fusson be.
És ez azért nem mindegy, mert a magyar know-how-ról van szó, a magyar innováció érvényesüléséről. Arról, hogy a magyar kkv el tudja-e adni a nagy ötletét a magyar leányvállalaton keresztül külföldre, vagy sem – és itt most egy teljes szektor megélhetéséről, létjogosultságáról beszélünk.
Sajnos rossz híreim vannak.
Csak megerősíteni tudom, hogy a leányvállalatoknál felhalmozódott informatikai know-how-t a multik egy tollvonással eldobják, és nem kevés erőfeszítéssel újra feltalálják a spanyolviaszt. Nem egy ilyen esetet láttam közvetlen közelről.
Azt sem lehet mondani, hogy ez valamiféle átok a magyar cégeken, mert másokkal is ugyanúgy előfordul. Sőt olyat is láttam, hogy ugyanaz a regionális cég amelyik a leányvállalatnál keletkezett szoftvert eldobta, az ő általuk fejlesztett szoftvert pedig a globális központ dobta el és fejlesztette újra.
Miért van ez így?
Három okot látok.
1) Pénzügyi szemlélet
A globális cégek – illetve a globális cégek informatikája – központosított. Ami azt jelenti, hogy az egyes leányvállalatoktól elveszik az IT fejlesztésre, kutatás-fejlesztésre szánt pénzt és a feladatokat, hogy azokat egy globális fejlesztőközpontból költséghatékonyabban oldják meg. Egy nagy fejlesztőközpont sokkal olcsóbb és jobb, mintha minden leányvállalat maga fejlesztené a szoftvereit.
Ami teljes mértékben igaz is.
Viszont ugyanezen gondolatmeneten haladva, ha egy leányvállalatnál bármilyen új szoftver, bármilyen szellemi tőke vagy cutting edge jelenik meg, az azt jelenti, hogy ott még van felesleges pénz és erőforrás. Amit bizonyára a leányvállalat nem hatékonyan használt fel, hiszen a globális fejlesztőközpont a leányvállalatnál hatékonyabban tudna fejleszteni.
Ezért a leányvállalatnál kifejlesztett szoftvert kvázi bizonyíték arra, hogy a leányvállalattól pénzt lehet elvenni.
Amit aztán gyorsan el is vesznek, és ellehetetlenítik a leányvállalat további fejlesztéseit – ne pazarolja tovább a pénzt.
Ez elsőre lehet, hogy durván hangzik, de tessék belegondolni egy multinál dolgozó informatikai vezető vagy CIO helyébe! Ott a nyakadon a nyomás, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, viszont szállíts egyre több szoftvert. Minden nap azzal fogsz kelni és feküdni, hogy vajon honnan lehetne még több informatikai büdzsét szerezni, illetve hogyan lehet a meglévőket hatékonyabban felhasználni. És ha egy napon hallasz róla, hogy x leányvállalatnak volt pénze kifejleszteni egy szoftvert, y darab fejlesztőt megfizetni, akkor ott azonnal lecsapsz és elszeded.
2) Ez a mi dolgunk
A legtöbb ember úgy képzeli el a multit, mint egy nagy szörny, egybefüggő vállalatmassza. Ezzel szemben a multi az valójában cégek bonyolult csoportja, ahol a cégcsoport tagjai egymással kereskednek – szolgáltatásokat és termékeket adnak/vesznek egymástól. (Remélem az eddigi cikkeimből ez már világos)
A cégek bonyolult hálójában minden tagnak, minden leányvállalatnak megvan a maga szerepe. Ki mit nyújt és ki mit vesz igénybe. Ezek a szerepek jól meghatározottak. A szerepektől eltérni nem lehet. Tehát például elképzelhetetlen az, hogy az alsószörcsögői Auchan áruházban Tesco kenyeret találj, csak mert az olcsó, és az embereknek olcsó kenyér kell.
Egy ilyen szigorú hálózatban a regionális leányvállalatok szerepe – tetszik vagy nem tetszik – arra korlátozódik, hogy az adott piacon eladja a vállalat termékeit/szolgáltatásait. Nem több. Tetszik vagy nem tetszik, de a vállalatoknak Magyarország csak egy piac, ahol pénzt akarnak csinálni és profitot termelni. Ugyanúgy, mint ahogy a kínai, amerikai, francia vagy német piacon.
A leányvállalatnak nyilván van valamekkora mozgástere, de nem túl sok. Ha eltér a központilag meghatározott munkamegosztástól, az ellenérzéseket okoz, kérdéseket vet fel. Olyan, mintha valaki a Balaton mellett akarna egri bikavért palackozni. Mindegy, milyen minőségű lett a badacsonyi szőlőből elállított egri bikavér, az biztos hogy azonnal meg kell szüntetni. És különben is.
A leányvállalat csak termeljen minél több profitot, a szoftverfejlesztést pedig bízza a központban ülő profikra.
3) Not invented here
Ebből következik a harmadik pont is. Amikor el kell dönteni, hogy egy leányvállalatnál elkészült szoftvert, az ott összegyűjtött tudást globálisan felhasználják-e, akkor automatikusan nem a válasz. Ugyanis ezt a kérdést a központban ülő informatikusok döntik el – és ők nem tartani fognak egy ismeretlen minőségű szoftvertől, amit az egyik provincián valami bugrisok fejlesztettek ki. Még akkor is félnek tőle, ha az „ismeretlen minőség” az speciel jobb, mint amire ők képesek.
És érv lesz bőven, hiszen a leányvállalatnál kifejlesztett szoftver feltehetőleg a helyi igényekhez lett igazítva, tehát nem a globális igényeknek. Aztán ott lesz a bevezetés és a loaklizáció költsége, a knowledge transferé. És ott lesz a kockázat, hogy a biztos központi irányításból kiadjuk a gyeplőt egy távoli ismeretlen cégnek. Ugye hogy nem?
Ezek után mit lehetne tanácsolni annak a kkv vezetőnek, aki szeretne valami világraszólót robbantani? Azt, hogy nagyvállalatok magyarországi irodáinak dolgozni az csak egy ugródeszka legyen. Megélhetésre, tapasztalatszerzésnek, referenciának jó, de ennél magasabbra kell célozni: a nagyvállalatok központjaiba kell bejutni, a magyar piac helyett a nemzetközi piacon kell versenyezni, és ott kell jobbnak lenni a német, angol, indiai vagy kínai fejlesztőcégeknél.
Utolsó kommentek