Milyen lesz a jövő? Lesz-e benne informatikus vagy sem?

Milyen lesz a jövő? Lesz-e benne informatikus vagy sem?

Az 1. részre több értékes megjegyzés született. Ezek annyira sokféle szempontból közelítették meg a kérdést, hogy válasz helyett inkább egy újabb cikk írása mellett döntöttem.

Vegyünk egy nagy levegőt, és képzeljük el, hogy 100 év múlva milyen lesz az informatika!

Tegyük fel, hogy a kiszervezés, az automatizálás és a cloud eljutott a létező legfejlettebb szintre:

- Minden mindennel össze van kapcsolva

- Minden adat felhőben van

- A szoftverek önmagukat írják

- És önmagukat is bugfixálják, tehát gyakorlatilag nincs bug

- A hardverek önmagukat gyártják

- Ezért minden tökéletesen működik

- A User Interface annyira leegyszerűsödött, hogy egy 8 éves is meg tud mindent csinálni a számítógéppel

Aki ismeri Asimovot, ő valami hasonlót álmodott meg.

Egy ilyen tökéletes, elképzelt világban szükség van-e informatikusra?

Szerintem igen, nagyon is!

Na de miért lenne szükség informatikusra, ha minden magától előáll, ha minden szoftver hibamentes, és ha minden adat a felhőben van?

Hiszen a fenti tételek azt jelentik, hogy nincs szükség programozóra, nincs szükség rendszergazdára, nincs szüksége számtech boltra, nincs szükség gyárra ahol a számítógépet összerakják, és nincs szükség fejlesztőközpontra ahol a jövő szoftvereit kitalálják.

Aki olvasta Asimovot, az tudja, hogy egy ilyen világban is szükség van szakemberre, mérnökre. (Asimov egyébként nem használta az „informatikus” kifejezést, viszont írásai tele vannak mérnökökkel. Az ő idejében a kifejezés még nem létezett.)

A legegyszerűbb példa erre az, hogy az űrhajó számítógépe képes bárhova odavinni bennünket ahova akarjuk, de nem tudja kitalálni, hova akarunk menni. Ha teszem azt éppen a Második Alapítványt keressük, és nem tudjuk hol van, akkor a számítógép nem tud odavinni. Szükség van egy mérnökre, aki adatokat keres, összefüggéseket tár fel, és utána megmondja, hogy melyik bolygóra kell menni.

Tehát bármilyen okos is a számítógépünk és bármennyire is saját magát programozza, nem fog tud mit kezdeni a felhasználói igényekkel.

Amikor a programozó programozik, akkor nem csak felhasználói igényeket fordít gépi kóddá, hanem értelmezi is azokat. Vagyis a programozás csak részben műszaki munka – a másik felében emberekkel kell foglalkozni, tehát inkább szociológia.

Lehet, hogy a kockás inges kódvető kisiparos munkája megszűnik a jövőben, de az a fejlesztő, aki érti a folyamatokat és az igényeket, ezek alapján műszaki megoldásokat talál ki, az a szerep nem tűnik el.

Most térjük vissza a példára. Miért ne lehetne megkérdezni a számítógépet, hogy keresse meg a Második Alapítványt? Hiszen minden adat a felhőben van és minden mindennel össze van kapcsolva? Ezek szerint egy sima lekérdezés elég lenne megtalálni a célbolygót, és oda lehetne menni.

Azért nem, mert a Második Alapítvány NEM AKARJA, hogy az adatait más is lássa. És ezzel nem csak ők vannak így, hanem nagyjából minden vállalat és minden ember. A vállalatnak szükségszerűen lesznek adatbázisai (sok és nagy), szüksége lesz olyan emberekre, akik ezeket kezelik és ezekre vigyáznak. Tehát IT biztonsági szakértőre és adatgazdára mindig szükség lesz.

Azt írtam erről a tökéletes asimovi világról, hogy nincs bug, minden szoftver hibamentes. Azonban ahogyan Asimov nagyon is helyesen rámutat, egy ilyen tökéletes világban is fog létezni számítógépes hiba. Nem az a fajta, amire tipikusan az emberek gondolnak, azaz hogy a fejlesztő 1-es helyett 2-est írt véletlenül valahova. Hanem az a fajta, ami logikai hiba.

A számítógép helyesen működik, csak azt csinálja amire utasították, összességében ez viszont hibás – a felhasználó szempontjából hibás – végeredményhez vezet.

Ilyenkor olyan emberre van szükség, aki érti a számítógép működését, feltárja az összefüggéseket, megtalálja a logikai hibát vagy az ellentmondást, és utána korrigálja a számítógépet.

Olyan emberre van szükség, aki az összképpel tisztában van, tehát amolyan rendszerszervező vagy hibaelhárító ember.

És végezetül pedig ha már ennyiféle informatikusra szükség lesz a jövőben, akkor szükség lesz menedzserre is, aki felügyeli az informatikai munkákat és felelősséget vállal ezért a területért. Akár CIO-nak is nevezhetjük.

Összességében tehát az látható, hogy egy szoftverhiba-mentes, gépek magukat gyártó világban is szükség lesz informatikusra. Márpedig ettől nagyon messze állunk – a hardvert és a szoftvert még jó darabig emberek fogják tervezni, emberek fogják legyártani, emberek fogják telepíteni és emberek fogják karbantartani.

Ha megnézzük ezt a jövőképet, a jelent és a múltat, akkor azt láthatjuk, hogy informatikusra mindig szükség volt és szükség lesz, csak az „informatikus” szó jelentése változott. Mást jelentett 20 évvel ezelőtt számítógépet programozni, mást jelent ma, és mást jelent a jövőben.

Tehát nem arról van szó, hogy az informatikus eltűnik, csak annyi, hogy a technológia változik, ezzel együtt az IT is változik, a szakma is változik. De nem tűnik el.