Rövid eszmefuttatás a Digitális Magyarország Program vitairatról.

Rövid eszmefuttatás a Digitális Magyarország Program vitairatról.

A vitairat itt olvasható: http://www.nfm.gov.hu/data/cms2085344/digitalis_magyarorszag_program_vitairat.pdf

Mint multinál dolgozó emberke, a teljes magyar gazdaságra, IKT szektorra és a KKV-k problémáira nem látok rá, emiatt nem akarom minősíteni a vitaanyagot. Nekem úgy tűnik, hogy a dokumentumot igyekeztek jól kidolgozni, az állapotokat korrekt módon leírni.

Mivel a magyar IKT szektor versenyképessége szívemnek nem közömbös, nagy izgalommal nyitottam meg a linket és kerestem a NAGY ÁTTÖRÉS tervét.
Aztán a dokumentum átolvasása után nem lettem sokkal nyugodtabb – bizonyára mert ez egy vitairat, és az áttörést nagy a vita során dolgozzák ki.

Alapos elemzés helyett inkább belecsapnék a lecsóba és kiemelnék pár pontot + észrevételeket.

Oktatás

Valamiért minden IKT cégvezető az oktatásra panaszkodik. Egyrészt egyetértek abban, hogy a magyar oktatási rendszer jobban követhetné a piaci igényeket, azaz ne íróasztal mögül döntsék el, mennyi matematikust, bölcsészt vagy tanárt képezzenek. Másrészt a diplomás pályakezdő valóban megkapja a munkába álláshoz szükséges tudást (elsősorban a soft skillekre gondolok). Úgy érzem, hogy a helyzet nem annyira rossz, a felsőoktatási intézmények felismerték e célokat és partnerek, mi több tudatosan keresik a kapcsolatot a piaci szereplőkkel.

Másrészt nem értek egyet a kijelentéssel, hiszen miközben az IKT vezetők nem találnak megfelelő munkaerőt, aközben sok a munkanélküli informatikus – és nem azért, mert ne tudna megtanulni új dolgokat.

Feltenném a kérdést: ha tegyük fel az oktatási reform sikerrel jár, és az IKT szereplőinek tetsző diplomások jelennek meg a munkaerő piacon, fog-e az bármit is változtatni a jelenlegi helyzeten?
Mert szerintem nem nagyon fog.

Ettől függetlenül bármilyen kis előrelépés az oktatás terén hasznos lesz hosszú távon, tehát előre azzal a reformmal.

Digitális átállás, 100%-os szélessávú lefedettség

Sajnos a dokumentum jelentős részében a digitális írástudatlanság visszaszorítását mantrázza. Elsőre valóban jó ötletnek tűnik, de ha az ember jobban belegondol, nem igazán lát ebben kitörési pontot.

Ott volt például a mobil telefon lefedettség. Magyarország nagyon hamar eljutott a közel 100%-os lefedettséghez, miközben a nagy és gazdag nyugati országokban csak a nagyvárosokban és azok környékén volt térerő.
Lett-e ebből bármilyen gazdasági előnyünk? Semmi.

A 100%-os lefedettség csak annak jó, aki az adott szolgáltatást nyújtja. Nem az IKT szektor versenyképességét növeli, hanem csak a piacot – azt a piacot, amit aztán majd a külföldi cégek fognak lekaszálni. Nekik jó lesz és köszönik szépen.

Meg tudná valaki, mi az érv a 100%-os szélessávú lefedettség mellett? Ki az, akinek nincs ma elégséges internet kapcsolata?

Nem hiszem hogy létezne olyan magyar vállalkozás, aki azért nem tud előbbre lépni, mert a helyi szolgáltatója nem ad elég gyors netet.

Akinek szüksége van rá, annak ma is van. Akinek nincs szüksége rá, annak holnap se lesz rá szüksége.

Távmunka fejlesztésének támogatása

Az elgondolás jó, de a távmunka legnagyobb akadálya nem a technológia. 10 évvel ezelőtt is léteztek olyan technológiák, amivel lehetett otthonról dolgozni – és ezek ma is léteznek.

Nem tudom mennyire lesz hatékony a gazdasági ösztönzés, és hogy ennek hatására mennyire fognak megváltozni a magyar vezetők, akik a távmunka kerékkötői.

eEgészségügy

Más országokban az egészségügyi fejlesztéseket nevezték a válságból kilábalás útjának. Szóval szerintem ebben van realitás, csak azt a fránya „e” betűt kellene az elejéről leszedni, nagyon marketing-szagú.

Számos elképzelést tartalmaz a dokumentum, ezek nagy része sajnos céltalannak tűnik. Ha a „hogyan költsünk el sok pénzt” helyett ROI alapon közelítenénk meg a kérdést, sokkal jobb lenne.

A vállalkozások versenyképességének emelése

Erre lettem volna a legjobban kíváncsi, ehhez képest mintha elmaszatolódott volna. Van motiváció és képzés, illetve hitelprogram. Szó se róla, mindez jó dolog, de nem tartanám kitörési pontnak. Az állami hitelprogram különben is kérdéses hatékonyságú.

Minősítések

Sajnos a dokumentum túl sok helyen emlegeti megoldásnak azt, hogy minősítéseket, minősítő szervezeteket kell létrehozni. Annak ellenére, hogy ezek elméletben tényleg jó ötletek lehetnek, de a korrupció kockázata miatt sokkal jobb lenne a piacra bízni a szelekciót.

Kreativitás fejlesztése és támogatása

Jó lenne konkrét számadatokat látni más országok hasonló terveiről, hogy ott ezek a programok mennyire lettek sikeresek.

Szoftvergyártás és export

Szintén fontos terület, de a megoldásként kínált inkubációs programot kevésnek érzem. Az inkubációs programra szükség van, de ez egy alapvető természetes dolog, nem pedig rendkívüli áttörés.

Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb és hatékonyabb működése

Nem biztos, hogy egy IKT szektor hatékonyságát növelni kívánó dokumentumnak a kormányzati fejlesztésekről kéne szólnia. Értem, hogy az állam szerepvállalása a piacon túl nagy, és ezért a kormányzati beruházások jelentik az érintett cégek bevételének jelentős részét.
De jobb lenne, ha a nemzetközi és piaci versenyről beszélnénk, nem az állami hatékonyságról.

Összegzést nem tennék – ez egy vitaanyag, lássuk mi lesz belőle.